Phi Phi – Az ideális díszlet

A Földgömb | 2017. január-február | 18-19. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Ahogy távolodunk a fő szigettől, motoros ladikunk úgy zsugorodik kisebbre és kisebbre a hirtelen kiterülő tenger hullámain. Ütemesen bukdácsolunk a szél fodrozta vízen, majd hamarosan szembe fordulunk Phi Phi Leh szigetével, mely első pillantásra egy habokon lebegő, napozó turistára hasonlít. Aztán ahogy közeledünk és fejünk fölé nőnek a sziklafalak a két dimenziós kép hárommá alakult: rejtett öblök, titokzatos lagúnák és halaktól nyüzsgő merülőhelyek bukkannak fel. “

Minden thaiok apja

A Földgömb | 2016. december | 60-65. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Bangkok utcáin járva-kelve akaratlanul is felfigyelünk egy arcra, mely sokszor aranykeretben, magasan felettünk, máskor piacok szürke standjainak falán köszön vissza, ráismerünk naptárakon, óriásplakátokon, festményeken, néha idősen, máskor fiatalon. A hol díszes palástba öltözött, hol orrán végiggördülő izzadságcseppel, kemény munka közben ábrázolt férfi a legmélyebb tisztelettel övezett Bhumibol Aduljadezs, IX Rama, Thaiföld királya, aki a trónon eltöltött 70 évével minden idők leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója. “

Grönland – A Disco-öböl ritmusa

A Földgömb | 2014. december | 70-83. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Világos van. Pont mint éjfélkor, amikor lefeküdtünk. Csak az óra segít eligazodni a grönlandi nyárban. Miközben a sátor előtt fő a kávé, meglepnek a reggeli szúnyogok. Egy ideig kergeti őket az ember, aztán belenyugszik: nem győzhet. A szomszédos dombok mögött a tenger hatalmas jégtömbökkel telt meg az éjjel. A város kutyavonyítással ébred, aztán lassan nyitnak a boltok, a turistairodák és a hentes is. Többen mozgolódnak körülötte: hajnalban fóka és bálnahús is érkezett. A kikötőben már indulásra kész a piros hajó, ami a szemközti Disko-szigetre tart.”

Outback – az Isten háta mögött

A Földgömb | 2014. június-július | 70-78. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Narancsos fény szűrődik be az alig nyitott szemen. Ismét lobog a tegnap este elhamvadt tűz, és a lángoktól pár lépésnyire kiterített fekvőalkalmatosságokon mozgolódni kezdenek a hálózsákok. Az ébredezők lesöprik magukról a vörös port, és lassan készülődnek. Messze még a reggel, s csak a csillagok rajzolta képzeletbeli képek árulkodnak arról, merre is járunk.”

Bali – motorozás az eperföldeken

A Földgömb | 2014. május | 6-8. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A vulkánokkal megtűzdelt zöld szigetet aranyszínű homokgyűrű, korallokban és hullámokban gazdag vizek veszik közül. Az alakjában frissen kikelt csirkére emlékeztető turistaparadicsom színes prospektusok oldalain csalogat és mint minden felkapott helynek Balinak is megvannak a kihagyhatatlan, de a kerülendő részei is. Miközben ezeket vesszük számba a gép ráfordul a leszállópályára és elkezdenek kirajzolódni a részletek.”

Angkor – a mosolygó kövek városa

The Explorer | 2014. 58. szám | 62-72. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A párás levegő és az út fölé hajló dzsungel fái különleges hangulatot kölcsönöznek a reggeli biciklizésnek. S ez az élmény csak fokozódik, amikor a sűrű zöldből előtűnnek a mívesen megfaragott kőtornyok: Angkor templomai. Az antik világ egyik legjelentősebb településkomplexuma, a khmer birodalom fővárosa, Észak-Kambodzsa turistamágnese, ahol a tömeg ellenére könnyen rálelhetünk azokra az ösvényekre, melyek örökre belénk vésődő személyes élményekhez vezetnek.”

Great Ocean Road

A Földgömb | 2014. március | 66-75. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A földnyelv szélén álló világítótorony takarásából kihajolva vadul tomboló szél csapja szembe a felmerészkedőket. Szinte kapkodni kell a levegőért és szorosan markolni a korlátot, míg visszaküzdjük magunkat a csendes oldalra. A heves lökések vészjósló tarajokat fésülnek alattunk a Déli-óceán felszínére, mely rendületlenül eszi a víz fölé tornyosuló sziklafalat. Kőtornyokat, boltíveket farag bele, majd évszázadok alatt lerombolja azokat. Ezen a vad vidéken kanyarog a Great Ocean Road [a nagy tengerparti út], ahol az autó ablakán kibámulva a látvány és a sós vízpára egyszerre csapnak arcul. Ahol a természet elhúzza a függönyt, hogy megmutassa valódi erejét.”

BHAKTAPUR – AHOL ELVESZETT AZ IDŐ

A Földgömb | 2014. január-február | 18-33. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Vörös téglából emelt páremeletes házak előtt asszonyok beszélgetnek. A közkútnál egy félmeztelen férfi a fejét szappanozza, miközben egy cserépáruval megrakott teherhordó érkezik a szomszédos térről a képbe. Szűk sikátorokra nyíló, díszesen faragott ajtók és tiszteletet parancsolóan égbe nyúló pagodák. Vöröses por és füstölőillat. Leszámítva a hirtelen jött változás nyomait, melyeket az elmúlt pár évtized aggatott a városra, évszázadok óta ugyanez a látvány fogadja a Bhaktapurba érkező idegeneket.”

Hófehér menedék

A Földgömb | 2013. december | 6-8. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A homok vakítóan szikrázik a déli napsütésben. A tenger vize a türkiz árnyalataiban játszik, a háttérben zöld dombok és bárányfelhőkkel tarkított kék ég. Ha egy panellakás nagyszobájának falán látjuk, azt mondjuk giccses, itt azonban ezek a hétköznapok. Ez a Whitehaven partszakasz, mely az ausztrál kontinens keleti partjától egy órányira, a Whitsunday-csoport központi szigetének egyik rejtett zugában fekszik.”

Szegény ember viagrája

A Földgömb | 2013. szeptember | 92-93. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Bangkok, este fél nyolc. Az észak-keleti városrész egyik mellékutcájában egy láthatósági mellényt viselő motoros taxi hirtelen fékez és odagurul egy karácsonyfaizzókkal teleaggatott, pálmalevéllel fedett standhoz majd lehúz egy felest. Aztán továbbrobog. A fából összerakott pulton négy üvegedény, oldalukon thai nyelvű felirattal, bennük sötétpiros lében gyógynövények áznak.”

Macedónia a kultúrák találkozópontja

The Explorer | 2013. 54. szám | 60-71. oldal
írta: Lázár Ádám
fényképezte: Kundermann Balázs

„Ha van még Európának egy igazi, felfedezésre váró fehér foltja, az minden bizonnyal Macedónia. Ez az ősi és dicsőséges történelemmel, sokszínű kultúrával, nemkülönben varázslatos szépségű tájakkal, vad hegyvidékekkel rendelkező balkáni ország igazán különleges élményeket kínál a kíváncsi utazóknak.”

ahol körülölelnek a hegyek

The Explorer | 2013. 53. szám | 86-95. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A havas csúcsok szinte a lábunk előtt nőnek ki a földből és törnek az ég fele. Kilométeres jég- és sziklafalak vesznek körbe, melyeket fokozatosan színez meg a felkelő nap fénye. Rododendron ligetek között, teraszos rizsföldek mellett, hagyományos nepáli falvakon keresztül vezet ide az út, függőhidakon át, völgybe le, dombnak fel, mégis fokozatosan emelkedve. Hat nap gyaloglás után érkezünk meg a hegyek szentélyébe, a 4130 méteres magasságban fekvő Annapurna Base Camp-be.”

vulkánok markában

A Földgömb | 2012. november | 12-27. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A mellkasomban érzem a hatalmas dörrenést, az ablaktáblák megremegnek, a szállásadó kutyája pedig egy szék alatt keres menedéket. Aztán pár perccel később, mint hirtelen jött hóviharban a vastag pelyhek, úgy kezd el hullani a „pernye” az égből. Szétterül a tájon és újabb réteget terít a hetek óta szürke por alatt sínylődő veteményesekre. A reggeli napfényt a Bromóból felböffenő gomolyagokból összeállt, szürke felhők tompítják. Az élet azonban csak egy pillanatra áll meg. A falubeliek tovább kapálnak, valaki rőzsét cipel, a motoros suhancok pedig továbbra is ajánlatokat tesznek: pár dollárért olyan közel visznek az aktív vulkánhoz, ahol nem csak hamu, de forró kövek is hullanak…”

a végzet hegye

The Explorer | 2012. 49. szám | 36-46. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A levegő várakozásteljes izgalommal telt meg és ott, azon a reggelen még akkor sem lepődött volna meg az ember, ha valamilyen mesebeli félszerzet bukkan elő az egyik bokor mögül. Egy ideig még szöszmötölés zaja zavarta a csendet, majd felkaptuk hátizsákjainkat és nekivágtunk a világ egyik legpompásabb vulkántúrájának, a Tongariro Átkelésnek.”

Bangkok belülről

A Földgömb | 2012. január-február | 44-57. oldal
írta: Kundermann Balázs
fényképezte: Kundermann Balázs | Kerekes István

“Bangkok… Megmondom őszintén, a prostituáltakon kívül nem sok minden ugrik be elsőre – jegyezte meg egy barátom, mikor újságoltam neki, hogy a thai fővárosba költöztünk. Bizonyára csak a férfiak gondolkodnak így, de ha tovább turkálunk a sztereotípiák között, előkerülhetnek még fotelben dédelgetett egzotikus álmok, buddhista templomok, gyertyafényes masszázs, néhány filmélmény, a karakteres ízvilágú konyha, vagy a boksz. És ez még mindig csak a felszín, képek egy utazási iroda brosúrájából. Ám ott élve, fokozatosan alámerülve és megértve a várost, lassan egymás mellé kerülnek a kérdések és válaszok, de így is nap mint nap csodálkozunk rá újabb és újabb finom részletekre.”

A záródó ernyők piaca

A Földgömb | 2012. január-február | 58-67. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Az érdekes piac – mint a jó házi koszt – egyedi összetevőinek és a környékre jellemző ízvilágának köszönhetően marad emlékezetes. Fűszeres illataival vagy látványával vonz; van szabadtéri, kerülhet óriási fémcsarnokba, árulhatnak porba terített banánlevelekről vagy színes izzókkal kivilágított bódékból, állhat a város főterén, vagy lebeghet folyón.

Maeklong piaca azért pikánsabb az átlagnál, mert egy használatban lévő vasútvonalra települt. Nem csak mellé, hanem szó szerint rá a sínekre! Minden egyes vonatáthaladáskor össze kell pakolniuk az árusoknak, és a szerelvény szinte őket súrolva húz el…”

Távoli vizeken

The Explorer | 2011. 45-46. szám | 28-39. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Öt percre magyar kormányosa lett az indonéz hajónak. A kapitány rágyújtott, és a háttérből fokozatosan kibontakozó Labuan Bajo fölötti dombok egyikén álló átjátszóállomás irányába bökött – azt célozd meg az orrával. Mögöttünk Komodó, Rinca és Sumbawa szigetei süllyedtek a látóhatár alá. A négynapos, majd 400 kilométeres tengeri utazás végéhez közeledtünk, mely Dél-kelet-Ázsia egy kevéssé látogatott régiójában, lakatlan szigeteket, halászfalvakat, korallzátonyokat és sárkányokat fűzött fel képzeletbeli fonalára.”

Katmandu

The Explorer | 2011. október – november | 40-49. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“A nyugatiaknak órájuk van, a keletieknek meg idejük, tartja egy helyi mondás. Ezért ahogy kilépünk a reptérről, adjuk oda valakinek az óránkat, mert itt-tartózkodásunk során nem sokszor lesz rá szükségünk. Ha elaludnánk, úgyis felkeltenek, elkésni itt szinte lehetetlen, és azért, hogy a buszon bámuljuk a mutatókat, mikor indulunk már, felesleges magunknál tartani azt.”

Óriások és emberek – modern munkaelefánt-sors

A Földgömb | 2011. július-augusztus | 70-79. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Néhány évszázaddal ezelőtt még ormányosok tízezeréi kóboroltak a thai vadonban, harcra kiképzett állatok „teljesítettek szolgalatot” az uralkodó félelmetes, húszezres elefántseregében, és sokuk állt a hétköznapi emberek alkalmazásában is. Az ország hatalmas erdőségeinek nehezen megközelíthető részein nélkülözhetetlennek bizonyultak a fakitermelésben. Még egy emberöltővel ezelőtt is keskeny ösvényeken és meredek hegyi lejtőkön cipelték a rönköket a betanított óriások. Thaiföldön az elefántok mindig is kiemelkedő szerepet játszottak az ország kulturális, vallási és gazdasági életében. Szimbólumai az uralkodó hatalmának, alapmotívumai sok buddhista alkotásnak, de őket tartják az emberek spirituális tanítóinak is.”

Átvészelni

A Földgömb | 2011. március-április | 8-9. oldal
írta: Kundermann Balázs

„Súlyos katasztrófa történt. Sokan vesztették életüket, és nagy területen szűnt meg minden alapvető szolgáltatás – mondja komoly arccal egy férfi az Új-Zélandon napjában többször vetített tv hirdetésben. – De Chris és családja túlélte a szerencsétlenséget – folytatja –, mert készen álltak. Előre megbeszélték, hol találkozzanak baj esetén, voltak tartalékaik három napra: konzervek, ivóvíz, elsősegélykészlet és elemlámpa. És meleg, száraz ruhák, hálózsák, strapabíró cipő arra az estre, ha el kell hagyniuk otthonukat…”

Mindig mosolyogj az angyalok városában

The Explorer | 2010. október – november | 72-81. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Európaiként Bangkok hivatalos neve legalább annyira bonyolultnak és szürreálisnak tűnhet, mint önnön maga. Krung Thep, az angyalok városa. Vidéken még sokan így ismerik, hiába is próbálkozik mással az utazó, nem értik.

A világ leghosszabb földrajzi nevével büszkélkedő metropoliszára különösen érvényes, hogy nem sétálni kell benne, hanem elveszni a felhőkarcolók, a füstöt okádó buszok, az utcai kifőzdék, templomok és a mosolygós emberek között, hogy a sztereotípiákon túl megismerjük ennek a 10 milliós világvárosnak a valódi arcait.”

Kivik között láblógatva

The Explorer | 2010. augusztus-szeptember | 84-91. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Néhány órája indultunk a sziget közepéről, s végigautóztunk a világ egyik legszebb és legváltozatosabb háromszázötven kilométerén, jobbról a csendes-óceán, balról a Déli-Alpok hósipkás csúcsai kísérték utunkat, s miután átkanyarogtunk a seddoni dombokon és megérkeztünk a hegyek közti völgyben fekvő Blenheimbe, valamiféle melegség töltött el minket. Mint amikor az ember egy hosszú út után ismét hazaérkezik. Ekkor lassan már egy éve laktunk a Déli-szigeten, megismertük a helyieket és szokásaikat. Volt, amin mosolyogtunk, sokat felvettünk, és néhányat a mai napig nem értünk.”

Aranyhomok, zöldeskék víz

IPM | 2010. január | 36-42. oldal
írta: Kundermann Balázs

“Abel Tasman a mesés déli földrészt keresve vitorlázott az uralkodó szelek szárnyán. 1642. december 13-án a következő bejegyzést írta a hajónaplóba: „délkeletre előttünk nagy földdarab emelkedik a látóhatár fölé”. Északnak fordultak, s a partvonalat követve haladtak előre. Öt nappal később horgonyt vetettek egy biztonságosnak tűnő öbölben. A partról füst szállt fel, ahol a maori törzs emberei két, sirályok vontatta hajót láttak közeledni az óceán felől. Másnap megpróbáltak kapcsolatba lépni velük, de egy a múlt homályába vesző félreértés következtében a bennszülöttek négy tengerészt lemészároltak, így az első, Új-Zélandra érkező európaiak gyorsan felvonták a horgonyt, és sietősen távoztak.”

Szamoa, ahol összetartanak a világ peremén

The Explorer | 2009. 10. szám | 16-23. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Meleg, párás levegő áramlik be a kisbusz ablakán, ahogy a reptérről a főváros felé tartunk a sötét szamoai éjszakában. A hangfalakból helyi diszkózene szól, szokatlan, magas és mély hangok kusza halmaza. A fél órás út alatt nem sokat látunk, hiába nyomjuk homlokunkat az üveghez. A reflektor fényében néha feltűnik egy-egy kutya, út mentén sétáló alak, kicsit beljebb, mintha nyitott falu házakban villogna a tévé. Főleg hangok és szagok alapján rakjuk össze első benyomásainkat a szigetről. Mint egy ezer darabos kirakót, aminek keretét már otthon összeillesztettük, mert az könnyű, fotelből, útikönyvvel, vagy a net előtt. De most elkezdődött az igazi kaland, találkozni a helyiekkel a piacon, heverni a pálmafák tövében, színes halak életét lesni a víz alatt, kitalálni mi is lehet a koromsötét éjszakában. Próbáljuk gyűjteni és összeilleszteni egy számunkra még ismeretlen világ építőelemeit.”

Lápon tükröződő bárányfelhők

A Földgömb | 2008. március-április | 15-17. oldal
írta: Kundermann Balázs | Szabó Gergely
fényképezte: Kundermann Balázs | Jakab Gusztáv

“Keskeny, fából ácsolt pallókon haladunk. A nap kellemesen melegít, bogarak zümmögnek, az eget pompás bárányfelhők tarkítják. Egy varázslatos színekben pompázó, kis tavakkal behintett tőzegmohaláp szívében felállított kilátótorony irányába tartunk. Az út nyílegyenes, jobbra és balra kéznyújtásnyira a tömör vegetáció. Észtországban járunk.”

Marokkó. Ha megtörténik…

IPM | 2007. július | 64-65. oldal
írta és fényképezte: Kundermann Balázs

“Asilah, ez a kis óceán parti város kellemes átmenetet biztosít, hogy kiszakadjunk az európai kultúrkörből… bikinis arab lányok a homokban, focizó srácok, hangzavar és aranysárga homok adják meg az első nap élmény- és képanyagát.”