Hamarosan indulunk a reptérre. A csomagok összekészítve – igazából erről szólt az elmúlt pár nap – Sári egy könyvet nézeget, Vincike meg alszik. Ő még nem is sejti, hogy hamarosan egy számára teljesen új helyzetbe és környezetbe kerül.

A pakkot próbáltuk a korábbi tapasztalatok alapján a minimálisra redukálni, gondolva hogy ott is mindent kapni, amire egy gyereknek szüksége lehet, ruha meg úgysem kell sok, a 30 fok és a 90 százalékos páratartalom több rétegben melegít majd.
Az utolsó cippzárt is behúzom mindjárt, Móni kelti Vinyókát, Sári veszi a cipőjét és indul az idei ázsiai kaland.