41.

Thai kifejezés, jelentése: szórakozni. Ez az öt betű azonban ennél sokkal többet takar, magába sűríti egy nép életfelfogását is. Jól érezni magunkat, kellemesen eltölteni az időt, élvezetet vagy örömet meríteni valamiből. Az itt élő emberek mindennapjait átjáró filozófia egyszerű: az élet legyen móka és szórakozás. Mindenben ezt keresik, legyen szó kötelességről, szabadidőről vagy tanulásról. Első számú szabály, hogy bármit is csináljanak, abban leljék örömüket. Számos thai kifejezésben felbukkan a játszani ige (dobolni, babázni), néhol olyan helyeken is, ahol nem számítanánk rá (számítógépen dolgozni vagy politizálni). Ami nem csak azt jelenti, hogy munka helyett szívesen játszanak, hanem azt is, hogy egészen egyszerűen megpróbálják élvezni mindazt, amit csinálnak. Legyenek akár az irodában, egy karaoke bárban vagy a rizsföldeken.

Szívesen dolgoznak együtt, a munkát pedig jó adag társasági élettel, beszélgetéssel fűszerezik, bohóckodnak, viccelődnek, flörtölnek egymással. Csak sétáljunk végig az utcán délután kettőkor. Ha nem is tűz a nap, meleg van és az elviselhetőnél magasabb a levegő páratartalma. Nem kellemes ilyenkor a szabadban dolgozni. Nézzünk körbe és láthatjuk, hogy a motoros taxisok az állomásuk mellett fociznak, az útburkolat hibáinak kijavítására küldött munkások kedélyesen csevegnek a fák alatt, a kisboltban pedig az eladó a pultra borulva alszik.

Mert amíg egy tevékenység szórakoztató, rendben halad minden, amint viszont elillan a játékosság, a dolgok csak unalmas és lélekölő feladattá válnak. Ilyenkor a thaiok elkedvetlenednek és másik szórakoztató tevékenység után néznek, vagy tesznek róla, hogy a kötelesség ismét elviselhetővé váljon. Ennek számos példájával találkozhat az ember az iskolában, nemcsak a diákok, de a kollégák körében is. Az angolos munkaközösség titkárnője, belefáradva az unalmas adminisztrációba vagy a monoton munkába, az íróasztalára hajtja a fejét és szunyókál egyet, mások hosszú ebédszünettel próbálják enyhíteni a kötelező dolgokkal telezsúfolt nap terhét. Egy unalmasnak tűnő iskolai megbeszéléseken sem meglepő, ha sokan az előadóra fittyet hányva tárgyalják ki ügyes-bajos dolgaikat.

A sanuk a mindennapi élet fontos összetevője, mely számos olyan dologban ölthet testet, mint az együtt étkezés, vagy a barátok körében, beszélgetéssel esetleg az éjszakába való belemerüléssel eltöltött órák. A thaiok számára a szórakozás majdnem mindig csoportos tevékenység. Népszerűek a nagy társaságban űzött szabadidős programok is. Hétvégék vagy ünnepnapok alkalmával sokszor kirándulnak a városon kívülre. A családot vagy a rokonságot felpakolják egy pick-up terepjáró hátuljára és így gurulnak ki a természetbe. Irány valamelyik vízesés vagy tengerpart. A kelleténél több ételt, sok sört, jeget és gitárokat visznek magukkal majd a parton elheverve, énekelve egymást ugratva, könnyedén töltik a napot.

Délután megkérdeztem néhány végzős fiú diákomat, hogy számukra mit jelent a sanuk, mi az az időtöltés, amit soha nem unnak meg. Többfajta válasz érkezett: valaki számítógépes játékba veszve élvezi a legjobban az életet, valaki aludni szeret, valaki akkor a legboldogabb, ha egy lánnyal beszélget, más pedig akkor, ha családjával és barátnőjével együtt elutazhat nyaralni. Talán nem is pontosan ilyen köntösben, de a világ más részein is a hasonló dolgok teszik boldoggá az embereket. Azonban kevés olyan nép van, akik ennyire konkrétan törekednének a megvalósításra.