Hat Yai

A King Hotel, ami az útikönyv szerint is csak a nevében királyi szálláshely, pár perc gyaloglásra van az állomástól. Ahogy mondtuk az érdeklődő taxisoknak merre is tartunk, csak legyintettek, hogy azért tényleg nem érdemes beindítani a motort. A szoba egyszerű, de jó, a padlószőnyegből áradó, évek alatt felhalmozódott szaglenyomatot ablaknyitással és intenzív légkondival próbáljuk ellensúlyozni. Aztán mivel keveset aludtunk az éjjel, odakint meg elég nagy a hőség és még éhesek sem vagyunk, úgy döntöttünk, hogy a délthai kulináris élvezetekbe csak délután vágunk bele.

ESTI PIACOZÁS

Dél-Thaiföld az országos átlagnál zűrösebb környék. A javarészt muszlimok lakta térségben, néha-néha történnek robbantások, kisebb összetűzések, és ezért sokkal kevesebb a túrista, mint az ország más részében. Azonban leszámítva, hogy több bajszos férfi és kendős nő volt az utcákon, mi ebből semmit nem tapasztaltunk. Sőt, az éjszakai piacon mindenki mosolygott, főleg miután meglátták Sárit, akit vagy a hátunkon vittünk, vagy kézenfogva vezettünk. Nézegettünk, szagoltuk az illatokat. Ettünk frissen sült, fűszeres halas pogácsát uborkával, citromfüves, fűszeres kolbászkát, palacsintát, Hat Yai csirkét (amit piros színű) és fóliába meg újságpapírba csomagolt sárga rizst hússal. Vagy két órán át mászkáltunk az árusokkal és kifőzdékkel teli utcákban. Végül elindultunk vissza a hotelbe. Befordulva egy szűk utcába, ahol már nem is tudom mit kerestünk, Sári az emberek között előreszaladt, hogy kapjuk el.

aztán feltűnt az elefánt

Amikor legnagyobb meglepetésére egy elefánt bukkant fel az utca végén. A szomszédos éttermekben ülők etették a süldő orrmányost a mahaut (elefánthajcsár) segítőjétől jó pénzérzt vásárolt csemegével. Nálunk éppen volt banán, azt toltuk at elefánt orrmányába. Sárit miközben tartottam a karomban egyszerre remegett és akart minél közelebb kerülni az állathoz. Aztán egy pontnál, mint amikor két azonos pólusú mágnes találkozik, a kiscsajt nem tudtam közelebb vinni a nagy szürke testhez. Elhajlott és kiabált. Így apa keze volt a bot, amivel Sári kínált banánt az elefántnak.