Napier

augusztus 29.

A mai nap fontos és tovább már nem halogatható dolgok elintézésével zajlott. Java részt. Kikódoltattuk Móni telefonját, hogy bele lehessen tenni az itteni kártyát, amit, 1 fő szolgáltató lévén, a Vodafone-nál szereztünk be. A telefonálás mobillal még országon belül is drága, de a kapcsolattartáshoz fontos, meg ha valami baj van ne ezrekért telefonáljunk Pannonos kártyával. Aztán még mostunk, mert összejött már annyi szennyes, tettünk-vettünk, sétáltunk délelőtt az óceán partján, végre sütött egy kicsit a nap, beugrottunk az információs központba, ahol találkoztunk egy nővel, aki valamikor régen magyar gyerekekre felvigyázott és mesélte milyen jó palacsintákat evett. Megadtunk neki a receptjét, ígérte vasárnapra megsüti.

a tengerparti sétány

Ja igen. Kocsi tulajdonviszony. Csapó 2. Még Rotoruából írtunk az arabnak, hogy nézzen már utána, milyen kocsit adott el nekünk, mert azzal valami nem kóser. Az ő piaca, az ő felelőssége, ha valami törvénybeütközőt csinál, elvehetik az engedélyét. De nem nagyon reménykedtem benne, hogy valami is történik. Még az ürge nevét sem tudtuk. Most válaszolt az e-mailre, hogy tengeren túl van (már menekül, gondoltuk), de hétfőre visszaér és lerendezi a problémát. Reméljük nem csak üres ígéretek ezek. a sztori még folytatódik, mindenki izgatottan várja a végkifejletet.

Később délután elsétáltunk Napier legmagasabb pontjára, a 104 méter magas Bluff dombra, hogy onnan nézzünk szerteszét, jó kilátás nyílik a Hawkes öbölre, a hosszan elnyúló partsávra, amerre feltehetőleg holnap délelőtt kirándulunk. Itt találtunk egy kiírást miszerint jelenleg a déli szélessé 39. foka 28. perce és 51. másodperce és a keleti hosszúság 176. foka 55. perce és 5. másodperce által kijelölt helyen állunk. Tehát lent délen, félúton Ausztrália és az Antarktisz között.

a világ keleti szélén

Napier vidéke híres a borairól is. Azok tesztelése végett tegnap este beszereztünk egy üveg Chardonnay-t, ami nagyon finomnak és kellemesnek bizonyult (most nem szeretnék a borospalackok hátsó címkéinek ódai magasságába emelkedni). Ami itt magyar embernek furcsa lehet a borokban, hogy mindegyik, legalábbis amelyekkel mi találkoztunk, csavaros. És ez nem értékmérő itt, nem az alja kerül csavaros palackokba. Olyan, hogy alsó polcos bor, itt nem létezik. Nem lehet 2 és 3 literes kiszerelésben különböző vicces nevek alatt hangulatjavító italokat kapni. Itt ami van, az mind jó, csak ízlésben lehetnek különbségek.