Maradunk

Egy éjszakára foglaltunk szállást, aminek a kulcsát (és a pontos címét is) a part mellett álló TipTop étteremben lehetett átvenni. Howard, egy ide települt angol irányítja ezt is, azt is. Meg ki tudja még mit csinál. Három ember helyett dolgozik: vendégeket vesz föl a közeli város repterén, fuvaroz, bevásárol, levelekre válaszol és este felszolgál az étteremben.

Bako Nemzeti Park

A Santubong-félszigettől eggyel keletebbre fekvő kinyúláson található a világörökségi védelem alá eső Bako Nemzeti Park. Melynek központja, ahonnan a fél- vagy egynapos túrák sugárirányba kiindulnak, csak tengeri úton közelíthető meg. Ezért a tésztával és tojással gazdagított reggeli után beszálltunk a kis Vivába és cél a Bako Jetty, azaz a kikötő.

még egy nap a szálláson

A csajok délután ledőltek aludni, én irogattam, mikor először tűnt fel a mókus. Végigszaladt a gólyalábakon álló ház oldalán és beugrott egyik szomszédos fa lombjai közé. Tíz-tizenöt percenként megjelent, körbeszimatolt, majd el. Próbaképpen kitettem egy darab gyümölcsot az erkély korlátjára, hátha megpihen, de semmi.

ússzunk apa!

A nagyobb hosszan benyúló, lapos, homokos föveny csupán pár perc séta a gólyalábakon álló háztól. A strand szinte üres, csupán egy másik család játszott a homokban, hárman fotózták egymást és ennyi. Sárival először a hullámokat lovagoltuk meg. Addig mentünk be, amíg neki derékig nem ért.

Lombok turistás fele

Megvettük a jegyet a hivatalos pénztárban, ahol közölték, üljünk le nyugodtan, majd akkor indulunk, ha összejött a szükséges 25 fő. Ha nem, akkor legközelebb reggel fut ki a csónak. Szembesülve a kvázi menetrenddel és azzal, hogy jegyeinken a 8-as 9-es számok álltak, kicsit elbizonytalanodtunk, de mivel nem volt jobb dolguk, helyet foglaltunk a jegyárus bódé árnyékéban.